Száj
A száj az emésztőrendszer kezdete. Valójában az emésztés itt kezdődik, amint az első falatot megeszi az ételből. A rágás az ételt könnyebben emészthető darabokra bontja, miközben a nyál összekeveredik az étellel, hogy megkezdődjön az étel lebontása olyan formára, amelyet a szervezeted fel tud szívni és fel tud használni.
Torok
A torok, más néven garat, az elfogyasztott ételek következő célpontja. Innen az étel a nyelőcsőbe vagy nyelőcsőbe jut.
Nyelőcső
A nyelőcső egy izmos cső, amely a garatból a gyomorba nyúlik. A perisztaltikának nevezett összehúzódások sorozatával a nyelőcső szállítja az ételt a gyomorba. Közvetlenül a gyomorral való összeköttetés előtt van egy "nagynyomású zóna", az úgynevezett alsó nyelőcső záróizom; ez egy "szelep", amelynek célja, hogy megakadályozza a táplálék visszafelé történő átjutását a nyelőcsőbe.
Gyomor
A gyomor egy zsákszerű szerv, erős izomfalakkal. Amellett, hogy az ételt tartja, keverő- és őrlőszerv is. A gyomor savakat és erős enzimeket választ ki, amelyek folytatják az étel lebontását. Amikor elhagyja a gyomrot, az étel folyadék vagy paszta állagú. Innen az étel a vékonybélbe kerül.
Vékonybél
A vékonybél három szegmensből, a nyombélből, az éhbélből és az éhbélnyúlványból áll, és egy hosszú cső, amely lazán feltekeredik a hasüregben (széthúzva több mint 20 láb hosszú lenne). A vékonybél a hasnyálmirigy által kibocsátott enzimek és a májból származó epe segítségével folytatja a táplálék lebontását. Az epe egy olyan vegyület, amely segíti a zsír emésztését és eltávolítja a salakanyagokat a vérből. A perisztaltika (összehúzódások) szintén ebben a szervben működik, amely az ételt áthelyezi és összekeveri az emésztési váladékkal. A nyombél nagyrészt a táplálék lebontásának folytatásáért felelős, a jejunum és az ileum pedig elsősorban a tápanyagok véráramba való felszívódásáért.
Három szerv játszik központi szerepet a gyomor és a vékonybél táplálék emésztésének segítésében:
A hosszúkás hasnyálmirigy egyéb funkciói mellett enzimeket választ ki a vékonybélbe. Ezek az enzimek bontják le az elfogyasztott táplálékból a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat.
Máj
A májnak számos funkciója van, de az emésztőrendszeren belül két fő feladata az epe előállítása és kiválasztása, valamint a vékonybélből érkező, az éppen felszívott tápanyagokat tartalmazó vér megtisztítása és tisztítása.
Epehólyag
Az epehólyag egy körte alakú tartály, amely közvetlenül a máj alatt helyezkedik el, és az epét tárolja. Az epe a májban keletkezik, majd ha tárolásra van szüksége, a hólyagcsatornán keresztül az epehólyagba jut. Étkezés közben az epehólyag összehúzódik, és az epét a vékonybélbe küldi.
Miután a tápanyagok felszívódtak, és a maradék folyadék áthaladt a vékonybélben, az elfogyasztott étel maradékát átadjuk a vastagbélnek, vagyis a vastagbélnek.
Vastagbél (vastagbél)
A vastagbél egy 5-6 láb hosszú izmos cső, amely összeköti a vakbelet (a vastagbél első részét) a végbéllel (a vastagbél utolsó része). A vastagbél a vakbélből, a felszálló (jobb) vastagbélből, a haránt (keresztirányú) vastagbélből, a leszálló (bal) vastagbélből és a szigmabélből (az úgynevezett "S" alakja miatt; az "S" görög betűje a szigma) áll, amely a végbélhez csatlakozik.
A széklet, vagyis az emésztési folyamatból visszamaradt hulladék a perisztaltika (összehúzódás) segítségével halad át a vastagbélen, először folyékony, majd végül szilárd formában, ahogy a székletből eltávolítják a vizet. A széklet a szigmabélben tárolódik, amíg egy "tömegmozgás" naponta egyszer vagy kétszer ki nem üríti a végbélbe. Általában körülbelül 36 órát vesz igénybe, amíg a széklet átjut a vastagbélen. Maga a széklet többnyire ételmaradékból és baktériumokból áll. Ezek a baktériumok számos hasznos funkciót látnak el, például különböző vitaminokat szintetizálnak, feldolgozzák a hulladékokat és az ételmaradékokat, és védelmet nyújtanak a káros baktériumok ellen. Amikor a leszálló vastagbél megtelik széklettel, vagyis széklettel, kiüríti tartalmát a végbélbe, hogy megkezdődjön a kiválasztás folyamata.
Végbél
A végbél (latinul "egyenes") egy 8 hüvelykes kamra, amely a vastagbelet a végbélnyílással köti össze. A végbél feladata, hogy a vastagbélből székletet fogadjon, jelezze, hogy van ürítendő széklet, és hogy a székletet a kiürítésig megtartsa. Amikor bármi (gáz vagy széklet) kerül a végbélbe, az érzékelők üzenetet küldenek az agynak. Az agy ezután eldönti, hogy a végbéltartalom kiürülhet-e vagy sem. Ha igen, a záróizmok (izmok) ellazulnak, és a végbél összehúzódik, kilökve tartalmát. Ha a tartalom nem tud kiürülni, a záróizmok összehúzódnak, és a végbél alkalmazkodik, így az érzés átmenetileg megszűnik.
Végbélnyílás
A végbélnyílás az emésztőrendszer utolsó része. A medencefenék izmaiból és a két anális záróizomból (belső és külső izmok) áll. A felső végbélnyílás nyálkahártyája a végbéltartalom érzékelésére specializálódott. Tudatja velünk, hogy a tartalom folyékony, gáz vagy szilárd. A medencefenék izmai szöget képeznek a végbél és a végbélnyílás között, amely megakadályozza, hogy széklet jöjjön ki, amikor nem kellene. A végbél záróizmai biztosítják a széklet finom szabályozását. A belső záróizom megakadályozza, hogy akkor menjünk ki a mosdóba, amikor alszunk, vagy más módon nem vagyunk tudatában a széklet jelenlétének. Amikor késztetést érzünk arra, hogy a mosdóba menjünk, a külső záróizomzatra támaszkodunk, hogy bent tartsa a székletet, amíg el nem jutunk a WC-re.
Az emésztőrendszer betegségei
A legtöbb ember nem szívesen beszél róla, de a gyomor-bélrendszeri problémák gyakoriak.
Nem kell azonban csendben szenvedni. Íme, a kilenc legelterjedtebb emésztőrendszeri betegség, a tünetek és a rendelkezésre álló leghatékonyabb kezelési módok áttekintése. Ha azt gyanítja, hogy ezek közül valamelyik problémával küzd, ne késlekedjen beszélni egy egészségügyi szakemberrel.
1. Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD)
Amikor a gyomorsav visszaszorul a nyelőcsőbe - ezt az állapotot savas refluxnak nevezik -, égő fájdalmat érezhet a mellkasa közepén. Ez gyakran étkezés után vagy éjszaka jelentkezik.
Bár az embereknél gyakori, hogy időnként savas refluxot és gyomorégést tapasztalnak, a mindennapi életet befolyásoló, vagy hetente legalább kétszer előforduló tünetek a GERD jelei lehetnek, amely a lakosság majdnem 20 százalékát érintő krónikus emésztési betegség. Ha tartós gyomorégést, rossz leheletet, fogeróziót, hányingert, mellkasi, vagy felső hasi fájdalmat, illetve nyelési, vagy légzési nehézségeket tapasztal, keresse fel orvosát.
A legtöbb ember úgy talál enyhülést, hogy kerüli a tüneteket kiváltó ételeket és italokat és/vagy vény nélkül kapható savlekötő szereket vagy más, a gyomorsavtermelést és a nyelőcső gyulladását csökkentő gyógyszert szed. Emellett az életmódbeli változtatások, például az ágy fejének megemelése, az étkezés utáni nem fekvés, a szűk ruházat kerülése és a dohányzásról való leszokás is segíthet. A GERD egyes esetei azonban erősebb kezelést igényelnek, például gyógyszeres, vagy műtéti beavatkozást.
2. Epekövek
Az epekövek az epehólyagban - egy kis, körte alakú zsákban, amely az emésztéshez szükséges epét tárolja és kiválasztja - képződő kemény lerakódások. Epekő akkor alakulhat ki, ha túl sok koleszterin, vagy salakanyag van az epében, vagy ha az epehólyag nem ürül ki megfelelően.
Ha az epekövek elzárják az epehólyagból a belekbe vezető csatornákat, éles fájdalmat okozhatnak a jobb felső hasüregben. A gyógyszerek néha feloldják az epeköveket, de ha ez nem használ, a következő lépés az epehólyag műtéti eltávolítása.
3. Cöliákia
A cöliákiában szenvedők több mint 80 százaléka nem tudja, hogy cöliákiás, vagy tévesen más betegséggel diagnosztizálták.
A cöliákia súlyos érzékenység a gluténnel szemben, amely a búzában, rozsban és árpában található fehérje. Ha glutént eszünk, az immunrendszerünk támadásba lendül és károsítja a vékonybélben lévő ujjszerű nyúlványokat, amelyek segítenek felszívni a tápanyagokat az elfogyasztott ételekből. Gyermekeknél a tünetek között szerepelhet hasi fájdalom és puffadás, hasmenés, székrekedés, hányás és fogyás. Felnőtteknél a tünetek közé tartozhat a vérszegénység, fáradtság, csontvesztés, depresszió és rohamok is.
Néhány embernél azonban előfordulhat, hogy semmilyen tünet nem jelentkezik. A cöliákia egyetlen kezelése a glutén fogyasztásának teljes kerülése. A glutén gyakori alternatívái közé tartozik a barna rizs, a quinoa, a lencse, a szójaliszt, a kukoricaliszt és az amarant.
4. Crohn-betegség
A Crohn-betegség az emésztőrendszeri megbetegedések egy csoportjának, a gyulladásos bélbetegségeknek (IBD) a része. A Crohn-betegség az emésztőrendszer bármely részét érintheti, de leggyakrabban a vékonybél végét és a vastagbél kezdetét összekötő terminális ileumot érinti.
Az orvosok nem tudják biztosan, hogy mi okozza a betegséget, de úgy gondolják, hogy a genetika és a családi kórtörténet szerepet játszhat. A leggyakoribb Crohn-tünetek a hasi fájdalom, hasmenés, végbélvérzés, fogyás és láz. A kezelés a tünetektől függ, és magában foglalhatja a helyi fájdalomcsillapítókat, az immunszuppresszánsokat és a műtétet.
Az olyan kiváltó élelmiszerek, mint a tejtermékek, szénsavas italok, alkohol, kávé, nyers gyümölcsök és zöldségek, vörös húsok, valamint a zsíros, sült, fűszeres, vagy gázképző ételek kerülése szintén segíthet a fellángolások megelőzésében.
5. Colitis ulcerosa
A fekélyes vastagbélgyulladás egy másik gyulladásos bélbetegség, amely tünetei nagyon hasonlítanak a Crohn-kóréhoz, de az emésztőrendszer érintett része kizárólag a vastagbél.
Ha az immunrendszer az ételt, vagy más anyagokat betolakodóknak téveszti össze, a vastagbél nyálkahártyáján sebek, vagy fekélyek alakulnak ki. Ha gyakori és sürgető székletürítést, hasmenéssel járó fájdalmat, véres székletet, vagy hasi görcsöket tapasztal, keresse fel orvosát.
A gyógyszeres kezelés elnyomhatja a gyulladást és a kellemetlenséget okozó ételek elhagyása is segíthet. Súlyos esetekben a fekélyes vastagbélgyulladás kezelése magában foglalhatja a vastagbél eltávolítását célzó műtétet.
6. Irritábilis bél szindróma
Ingerlékeny az emésztőrendszere? Több hónapon keresztül havonta legalább háromszor gyomorfájdalmai, vagy kellemetlen érzései vannak? Az irritábilis bél szindróma (IBS), egy másik gyakori emésztési betegség.
Világszerte az emberek körülbelül 10-15 százaléka szenved IBS-ben, aminek a jelei széles skálán mozoghatnak, az egyik nap kemény, száraz székletektől a másik nap laza, vizes székletig. A puffadás szintén az IBS egyik tünete.
Nem ismert, hogy mi okozza az IBS-t, de a tünetek kezelése nagyrészt az étrendre összpontosít, például az alacsony zsírtartalmú, rostban gazdag ételek fogyasztására és a gyakori kiváltó élelmiszerek (tejtermékek, alkohol, koffein, mesterséges édesítőszerek és gázképző ételek) kerülésére.
Emellett a barátságos baktériumok, például az élő joghurtban található probiotikumok is segíthetnek abban, hogy jobban érezze magát. A stressz is kiválthatja az IBS tüneteit, ezért egyesek a kognitív viselkedésterápiát, vagy a kis dózisú antidepresszánsokat is hasznos kezelésnek találják.
7. Aranyér
Az élénkpiros vér a WC-csészében, amikor a székletét mozgatja, az aranyér jele lehet, ami egy nagyon gyakori állapot. Az aranyér az emésztőrendszer végén lévő erek gyulladása, amely fájdalmas és viszketést okozhat. Okai közé tartozik a krónikus székrekedés, a hasmenés, a bélmozgás közbeni erőlködés és a rosthiány az étrendben.
Kezelje az aranyeret több rost fogyasztásával, több víz ivásával és testmozgással. A vény nélkül kapható krémek és kúpok átmenetileg enyhíthetik az aranyér tüneteit. Keresse fel orvosát, ha az otthoni kezelések nem segítenek; néha aranyérműtétre van szükség az aranyér műtéti úton történő eltávolításához.
8. Diverticulitis
A divertikuláknak nevezett kis tasakok bárhol kialakulhatnak, ahol az emésztőrendszer bélésében gyenge pontok vannak, de leggyakrabban a vastagbélben találhatók. Ha divertikulái vannak, de nincsenek tünetei, az állapotot divertikulózisnak nevezik, ami meglehetősen gyakori az idősebb felnőttek körében, és ritkán okoz problémát.
Az emberek körülbelül 5 százalékánál azonban a tasakok begyulladnak, vagy elfertőződnek, ezt az állapotot divertikulitisznek nevezik. A tünetek közé tartozik a láz, a hidegrázás, a hányinger és a hasi fájdalom. Az elhízás a divertikulitis egyik fő kockázati tényezője.
Az enyhe divertikulitist antibiotikumokkal és tiszta, folyékony étrenddel kezelik, hogy a vastagbél meggyógyulhasson. A divertikulitisz oka lehet a rostszegény étrend, ezért kezelőorvosa a kezelés részeként magas rosttartalmú étrend - teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, zöldségek - fogyasztására utasíthatja Önt.
Ha súlyos, gyakran ismétlődő rohama van, előfordulhat, hogy műtétre van szüksége a vastagbél beteg részének eltávolítására.
9. Végbélrepedés
Az anális hasadékok apró, ovális alakú szakadások az emésztőrendszer legvégének, az úgynevezett végbélnyílásnak a bélésében. A tünetek hasonlóak az aranyérhez, például vérzés és fájdalom a bélmozgás után. Az erőlködés és a kemény székletürítés is okozhat repedéseket, de a lágy széklet és a hasmenés is.
A magas rosttartalmú étrend, amely jól formálhatóvá és terjedelmessé teszi a székletet, gyakran a legjobb kezelés erre a gyakori emésztési állapotra. A végbél záróizmait ellazító gyógyszerek, valamint a helyi érzéstelenítők és az ülőfürdők enyhíthetik a fájdalmat; a krónikus hasadékok azonban a végbél záróizmának műtétjét tehetik szükségessé.
