A lándzsás útifüvet elsősorban a nyákoldó, köhögéscsillapító hatásáról ismerjük, ám számos más áldásos hatással is rendelkezik. A szinte bárhol megtermő gyógynövénynek kevés mellékhatása van, így előszeretettel alkalmazzák gyerekeknél is. A cikkben bemutatjuk a méltán népszerű lándzsás útifű gyógyhatásait és azt hogy miként alkalmazhatjuk a gyógynövényt.
A lándzsás útifüvet magunk is könnyedén termeszthetjük, és szinte bárhol rá is találhatunk: az utak mentén, réteken, csaknem bárhol a természetben.
Az orvoslásban a növény föld feletti részeit hasznosítják.
Az értékes lándzsás útifű: hatóanyagok, vitaminok
A lándzsás útifű legfőbb hatóanyaga az aukubin glikozid, illetve a tannin, és emellett tartalmaz C-vitamint, flavonoidokat, káliumsókat, kovasavat, cseranyagot és nyálkát.
Ezen felül a gyógynövény nagy mennyiségben tartalmaz A-vitamint, B1-vitamint, béta karotint, kalciumot, K-vitamint.
A lándzsás útifű áldásos gyógyhatásai
Fantasztikus köhögéscsillapításra és egyéb légúti problémákra
A lándzsás útifüvet elsősorban köhögéscsillapítóként alkalmazzák légúti fertőzések esetén.
A gyógynövényből készült tea, vagy szirup a felső légúti betegségek esetén rendkívül hatásos – asztma, hörghurut, torokgyulladás, torokfájás, szájüregi-gyulladások esetén is enyhíti a tüneteket.
A lándzsás útifű oldja a letapadt nyákot és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. A lándzsás útifűben lévő nyálka bevonja a légutakat, míg a tannin és az aukubin nevű hatóanyagok veszik fel a harcot a gyulladást okozó kórokozókkal szemben.
Lándzsás útifűvel az allergia ellen
A gyógynövény a korábban említett módon tisztítja és támogatja a légutak egészségét, valamint erősíti az immunrendszert, így remek eleme lehet, az allergia elleni védekezésnek is.
Ritkán előfordulhat a lándzsás útifű pollenjére jelentkező allergia, így az arra allergiások számára nem javasolt a fogyasztása.
A gyógynövényt légúti tünetekre, torokfertőtlenítőként étrend-kiegészítő formájában, vagy teaként fogyaszthatjuk.
A bőr kezelésére - sérülések, fekélyek
Jól kezeli a különféle bőrelváltozásokat, a gyulladásos bőrbetegségeket, égési sérüléseket, vágásokat, csípéseket, duzzanatokat és egyéb bőrkiütéseket is. A gyógynövény nemcsak fertőtlenít, de a benne lévő tannin segítségével támogatja a seb gyors összehúzódását és a vérzéscsillapítást is, így még a nehezen gyógyuló lábszárfekély kezelésére is gyakran alkalmazzák.
A gyógynövény friss leveleiből egy csipetnyit érdemes használni a sebekre, csípésre. A levelekből készíthetünk masszát is. A friss leveleket összetörjük, vizet adunk hozzá, majd összeturmixoljuk. Egy tiszta textíliába tesszük a masszát és egy napig borogatjuk vele az érintett testrészt. Ha a levelet vízzel masszává főzzük, a főzet még tovább is felhasználható.
Torokfertőtlenítő termékek
Kötőhártya-gyulladásra
Kötőhártya-gyulladásra is be szokták vetni a lándzsás útifüvet. A gyógynövényből készített teába, vagy szirupba mártogatott vattával lehet borogatni a gyulladt szemet.
Lándzsás útifű maghéjjal az emésztőrendszerért
A lándzsás útifű magjának 85 százaléka nem felszívódó élelmi rost, valamint nyálkát, fehérjéket, lipideket, aukubint és szterolokat tartalmaz.
Folyadékfelszívó és méregtelenítő képessége miatt használhatjuk hashajtóként, bevethetjük aranyeres bántalmak ellen és általában a jó emésztés érdekében.
Vérzéscsillapításra
A növény elfogyasztott leve nemcsak a bőr felszínén megjelenő sebekre, hanem a belső fekélyek vagy gyulladások enyhítésére is alkalmas.
Kínzó refluxra és egyéb gyomorpanaszokra
A lándzsás útifűből készült tea fogyasztásával csillapíthatjuk a gyomorégés és a gyomorrontás tüneteit is.
Méregtelenítő, vízhajtó
A lándzsás útifű hatással van a teljes anyagcserére és vízhajtó képessége miatt csökkenti a vér húgysavszintjét is.
Lehet-e mellékhatása a lándzsás útifűnek?
A lándzsás útifű alkalmazásakor nem gyakori a mellékhatás, azonban ritkán mégis előfordulhatnak a következők:
- allergiás reakció
- puffadás
- hasmenés
- gyomorpanaszok
- alacsony vérnyomás
- szapora szívverés
A ritkán jelentkező mellékhatások miatt a gyógynövényt szívesen alkalmazzák gyermekek esetén is, de feltétlenül kérjük ki a gyermekorvos véleményét mielőtt gyermekünket lándzsás útifűvel kezdenénk kezelni!
Két éves kor alatt, valamint, várandósság és szoptatás ideje alatt a lándzsás útifű alkalmazása nem ajánlott.
Hogyan fogyasszuk a lándzsás útifüvet - tea, szirup, levél, maghéj
- Tea: 2 teáskanálnyi teát forrázzunk le 2 dl vízzel, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le. Napi 2-3 pohárral fogyaszthatunk belőle.
- Szirup: vásárolhatunk étrend-kiegészítőt a gyógyszertárakban, vagy magunk is készíthetünk egy kis maréknyi friss, vagy szárított útifűlevélből és 2-3 dl vízből álló főzetet.
- Levélpép: Friss levélpépet tehetünk a sebekre, csípésekre borogatásként.
- Útifű maghéj: Étkezés előtt fél órával, reggel és este 2 teáskanálnyi magot 1-2 dl folyadékkal összekeverve fogyasszunk.