A nyári hónapokban gyakran előkerülő téma a nap káros sugarai ellen védekezés. Annak ellenére, hogy évről évre nagyon sok fórumon hangsúlyozzák a napvédelem fontosságát, minden szezonban történnek kisebb nagyobb leégések. Vannak, akik nagyon vigyáznak a bőrükre, de a többség sajnos ennél sokkal felelőtlenebb, és ők bizony kénytelenek a napégés rövidtávú hatásaival megbirkózni.
Mit is nevezünk napégésnek?
A napégés jelentése közismert: ha túl sokat tartózkodik valaki a napon mindenféle védelem nélkül, akkor a bőre változó mértékben lepirul. Ez lehet éppen csak egy kis pirosság, de akár rákvörösre is sülhet éppenséggel az ember, ha a legveszélyesebb órákban huzamosabb ideig a napon tartózkodott.
A napégéstől okkal kell óvakodni. Azzal is nagyon sokan vannak tisztában, hogy a hosszútávú következmények között olyan súlyos betegségek is szerepelnek, mint a bőrrák, egészen pontosan a melanóma, ami egy igen agresszív, és gyorsan terjedő típusa a bőr rákos megbetegedéseinek. Úgy tűnik azonban, hogy még a halálos kór sem elég elrettentő ahhoz, hogy gondoskodjunk a megfelelő napvédelemről, ugyanis nagyon gyakori, hogy néhányan alaposan leégnek.
A rövidtávú hatás
A napégést nem véletlenül hívják égésnek: a bőrfelszín valóban égési sérülést szenved el, általában „csak” elsőfokút. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz fájdalmas az élmény. Az elsőfokú égés azzal jár, hogy az érintett terület alaposan kipirosodik, felhevül. Napégés után már egy-két órával is érezhetjük, hogy indokolatlanul fázunk, ami a bőr megemelkedett hőmérséklete miatt van.
Ahogy telik az idő, a terület egyre érzékenyebb lesz, ami odáig fajulhat, hogy igen komoly fájdalmakat élünk át. A leégett bőrfelület annyira érzékeny lehet, hogy még az ágyon feküdni sem tudunk, sőt, a ruhadarabok is zavarhatnak. Végül a megégett bőrréteg egész egyszerűen lehámlik a testünkről, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy napokon át darabokban jön le rólunk a bőr.
Meddig fáj a napégés?
A napégésben érintett terület napokig lehet fájdalmas, érzékeny. A legrosszabb az égést követő első nap, utána fokozatosan csökken a fájdalom. Az ember persze ilyenkor már mindent megadna, hogy visszaforgathassa az idő kerekét, és mégiscsak tegyen valamit a védekezés érdekében, erre azonban sajnos nincs mód.
Éppen ezért, nem árt, ha a tudatunkba véssük, hogy a napégés ellen a leghatékonyabb védekezés a megelőzés, ami egyébként nem túl bonyolult, és mindenki ismeri: csupán be kell magunkat kenni naptejjel, mielőtt huzamosabb ideig a napra mennénk. Akkor is, ha vízben tervezzük eltölteni ezt az időt, ugyanis a vízben is le lehet égni, ellenben a legtöbb naptej vízálló és ilyenkor is megfelelő védelmet biztosít.
Célszerű magunkat akkor is bekenni, ha nem érezzük olyan erősnek a nap sugarait, mert észrevétlenül is lepirulhatunk, valamint érdemes azt az ajánlást is betartani, hogy délelőtt 11 és délután 3 óra között ne menjünk ki a napra, ugyanis ilyenkor a legerősebbek a káros UV-sugarak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen időintervallumon kívül mindenféle védelem nélkül tartózkodhatunk a napon.
Napégés kezelése
Amikor azonban már megtörtént a baj, akkor elsősorban a fájdalomcsillapításra igyekszünk koncentrálni. Nagyon sok otthoni praktikával találkozhatunk, amik állítólag jók ebben a helyzetben, ezeket azonban érdemes fenntartással kezelni, ugyanis van köztük, ami többet árt, mint használ.
A fájdalom enyhítésére leginkább a leégett bőr hűtését lehet javasolni. Ez történhet sima vízzel, vagy hideg borogatással is. Fontos ugyanakkor tudni, hogy ezek csak pillanatnyi enyhülést fognak hozni. Szintén lényeges, hogy hidratáljuk az érintett bőrfelületet, az égés következtében ugyanis rengeteg folyadékot veszít. Ezt megtehetjük testápolóval, de lehetőleg könnyebb textúrájút válasszunk, mert a zsíros, nehéz testápolók bevonatot képeznek a bőrön, ami így lassabban fog gyógyulni. Tilos a bőrt dörzsölni, illetve hámlasztani, mert ezzel csak fokozhatjuk a fájdalmakat. Bánjunk a bőrrel kíméletesen!
A leégett bőr néhány nap alatt helyre fog jönni – addig a fájdalomcsillapításra és a hidratálásra érdemes figyelni.
