Gyomor

Az emésztőrendszer 7 gyakori betegsége

2021.12.10 11:30
Az emésztőrendszer 7 gyakori betegsége

Nem szeretünk az emésztési problémáinkról társalogni, mert sokszor intimnek és kínosnak érintjük a témát pedig napjainkban a megváltozott táplálkozási szokások és a stresszes életvitelünk miatt nagyon gyakorivá váltak a gyomor- és bélrendszeri megbetegedések és orvos segítségével hatékonyan kezelhetőek. Összegyűjtöttük az emésztőrendszer 7 gyakori megbetegedését és tüneteiket!

Az emésztőrendszer részei

Mielőtt a gyakori megbetegedéseket felsorolnánk, fontos látnunk, hogy a testünk mely részeiről beszélünk, amikor az emésztőrendszert emlegetjük.

  • Szájüreg: Az emésztés itt kezdődik meg a nyálmirigyek által termelt nyál segítségével.
  • Garat, nyelőcső: Ezen keresztül vezet el az út a gyomorba
  • Gyomor: Rugalmas falú, tágulásra képes szerv, amely megemészti a fehérjéket, sósavat termel és semlegesíti a kórokozókat.
  • Máj: Anyagcsereközpont és a méregtelenítés a feladata. Szerepe van az epe előállításában, a véralvadásban és a keményítő tárolásában.
  • Epe: A zsírok lebontásában játszik szerepet.
  • Hasnyálmirigy: Az inzulin termelésért felel.
  • Vékonybél: A részei a patkóbél, az éhbél és a csípőbél. A vékonybél tápanyagokra bontja az elfogyasztott ételt. Az értékes tápanyagok, azaz a víz, a zsírok, a fehérjék, a szénhidrátok, a vitaminok, a nyomelemek és az ionok visszaszívása a szervezetbe is innen történik meg.
  • Vakbél: Csökevényes bélszakasz, amely gyakran begyulladhat, ám a legújabb kutatások szerint jó baktériumok élnek benne.
  • Vastagbél: Visszaszívja a vizet és sókat, formálja és tárolja a salakanyagokat.
  • Végbél: A vastagbél utolsó szakasza, amely a salakanyagok tárolására szolgál.

A bélrendszerünkben 300-500 különböző baktériumfaj él, amik a bélflórát alkotják és védekeznek a kórokozókkal szemben.

Emésztési problémák elleni termékeink

 

Az emésztőrendszer 7 gyakori betegsége

Reflux betegség

A reflux során a már megemésztett gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A tünetei a gyomorégés, a szegycsont mögötti fájdalom és a légszomj, fulladás-érzés lehet.

Olykor egy nagyobb vacsora, egy rossz mozdulat, vagy a várandósság maga is okozhat refluxos tüneteket. Ha heti két alkalomnál többször érezzük a reflux tüneteit feltétlenül forduljunk orvoshoz.

Sokat segíthetünk a reflux tüneteinek enyhítésében a kiegyensúlyozott táplálkozással. Próbáljunk kisebb adagokat enni és kerülni a lefekvés előtti nagy vacsorákat, nassolást. Refluxos tüneteket okozhatnak például a következők: citrusfélék, csokoládé, zsíros ételek, csípős- és fűszeres ételek, fokhagyma. Az alkohol, a kakaó, a kávé és a dohányzás is okozhat gyomorégést.

Alkalmanként enyhíthetjük a tüneteket vény nélkül kapható reflux elleni gyógyszerek és készítmények segítségével.

Epekő

Az epehólyag tárolja a máj által előállított epét, aminek a zsírbontásban van szerepe. Epekövek képződhetnek, ha túl sok koleszterin vagy méreganyag van az epében és az epehólyag nem ürül ki megfelelően.

Ha az epekövek elzárják az epehólyagból a belekbe vezető csatornákat, éles hasi fájdalmat okozhatnak. A gyógyszeres kezelés néha feloldja az epeköveket, de ha ez nem működik, a következő lépés az epehólyag eltávolítása.

Az epekímélő étrendben kerülni kell a zsíros ételeket és a könnyen felszívódó szénhidrátokat érdemes fogyasztani. Kerülendők például: zsíros húsok, tejszínes- vajas ételek, csokoládé.

Cöliákia

A cöliákia, azaz a lisztérzékenység a gluténra adott súlyos érzékenységi reakció egy autoimmun betegség, amely károsítja a bélbolyhokat. Genetikai hajlam és a környezeti tényezők váltják ki a betegséget. A hasi fájdalom, puffadás, a székletzavarok, hányás, a vérszegénység, kimerültség is a tünetek közé tartozik, ám olykor tünetmentes is maradhat.

Cöliákia esetén szigorúan gluténmentes étrendet kell követni, ám soha ne bocsátkozzunk öndiagnózisba, mert a cöliákia orvosi vizsgálatokkal jól diagnosztizálható betegség, ám a tünetek alapján könnyen összetéveszthető más problémákkal.

Gluténmentes alternatívái lehetnek a lisztnek a rizs, burgonya, kukorica, cirok, köles, hajdina, quinoa, amaránt, bab, manióka például.

IBD - Chrohn-betegség és Colitis Ulcerosa

Az IBD, azaz a gyulladásos bélbetegségek csoportjába tartozik a Chrohn-betegség és a Colitis Ulcerosa is. Míg a Chrohn a gyomor-bél traktus bármely részét érintheti, addig a Colitis, azaz a fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbelet támadja. A hasi fájdalom, a hasmenés, a bélvérzés, a fogyás és a puffadás is jellemző tünete a betegségnek.

A betegségek okai egyelőre nem tisztázottak, ám a genetikai hajlam nagy valószínűséggel közrejátszik a kialakulásukban. Kizárólag orvosi vizsgálatok alapján diagnosztizálható és kezelhető gyógyszeresen.

Egyéni reakciók és dietetikus, szakorvos tanácsát követően lehet kialakítani a megfelelő étrendet. Egyeseknek a tejtermékek elhagyása segíthet, míg elsődleges a szénsavas italok, az alkohol, a kávé és a puffasztó ételek kerülése.
A gyulladás miatt kialakuló hiányállapotok megszüntetéséért a diéta megtartása melletti kiegyensúlyozott étrend orvos tanácsára kiegészíthető egyéb vitamin- és probiotikum készítményekkel. A probiotikumok a bélflóra egyensúlyának helyreállítását segítik.

IBS - Irritábilis bél szindróma

Az irritábilis bél szindróma nem jár szervi elváltozással, de rengeteg ember életét megkeserítik a kellemetlen bélrendszeri tünetek. Az IBS tünetei igen változatosak lehetnek. Többek között előfordulhat székrekedés, hasmenés, puffadás, diszkomfort érzés a gyomorban és erős hasi görcsök is.

Az IBS okai egyelőre nem azonosítottak, de az látszik, hogy a stressz és a lelki tényezők befolyásolják a betegek állapotát, így számos esetben a pszichés állapot javítása is a kezelés része.

Aranyér

Az aranyér az egyik leggyakoribb bélrendszeri megbetegedés, ami a 45 év felettieknél fokozottabban jellemző. Fontos tünetei a fájdalmas duzzanat,- csomó a végbél környékén, fájdalmas székelés, váladékozás, vérzés székeléskor, véres széklet, állandósult székrekedés, végbéltáji viszketés. Külső és belső aranyeret különböztetünk meg.

Az aranyér megállapítása mindig szakorvosi (proktológus, gasztroenterológus) feladat, mert a tünetek mögött egyéb betegségek is állhatnak. A betegség súlyossági fokától függ a kezelés menete, amely a helyi gyógyszeres kezeléstől, a sebészeti módszerekig is terjedhet.

Az aranyér tüneteinek enyhítésére székletlazító rostdús étrend ajánlott. Ilyenek a zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, müzlik, olajos magvak például. Az tüneteket enyhíthetjük vény nélkül kapható aranyér elleni kenőcsökkel, kúpokkal és gélekkel is, ha az orvos megerősítette a diagnózist. Megelőzés tekintetében ajánlott a rendszeres mozgás és a megfelelő higiénia betartása.

Divertikulitisz

A divertikulumok általában a vastagbél falán kialakuló kitüremkedések, kis tasakok. Ezek többnyire tünetmentesek és az emberek csaknem fele rendelkezik ilyen elváltozásokkal. Az esetek kis részében ezek a divertikulumok begyulladhatnak és fertőződhetnek - Ez az állapot a divertikulitisz.

A tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, a láz, a hidegrázás és a hányinger is. Forduljunk szakorvoshoz, mert a tünetek számos betegségre utalhatnak.

A divertikulitiszt rostban gazdag étrenddel, gyógyszeres kezeléssel, komolyabb esetben sebészeti beavatkozással gyógyítják.