Úton-útfélen hallhatunk a stressz negatív hatásairól, de mégsem foglalkozunk vele érdemben, mert a mindennapjaink részének tekintjük. Tény, hogy a stressz rövidtávon éberségre és teljesítményre sarkall, ám hosszútávon felborítja a szervezetünk normál működését és komoly rombolásba fog. Mit tesz velünk a stressz? Lehet-e vajon a depresszió a krónikus stressz következménye? Mely jelekből ismerhetjük fel a depressziót és mit tehetünk ellene?
Mi a stressz?
A stressz a szervezet válasza valamiféle kihívásra, igénybevételre. Az akut stressz alapvetően nem rossz, hisz segít megküzdeni a nehéz helyzetekkel. A szervezet ilyenkor magasabb fokozatra kapcsol és hormonokat termel (pl.: kortizol, adrenalin, noradrenalin), azaz mozgósítja a tartalékainkat. A gond az elhúzódó, krónikus stressz, amely miatt a szervezet nem tud visszaállni az extrém aktív üzemmódból a normál rendszerbe. A hosszútávú megterhelés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét és megbetegedéseket okoz. Kutatások bizonyították, hogy a stressz az agyban és testszerte közvetetten gyulladásokhoz vezethet.
Selye János, magyar kutató három szakaszra osztotta a stresszt.
- Riasztó reakció - a szervezet riadókészültségbe áll bizonyos hatásra.
- A szervezet harcol és állandósítja a normál szint feletti ellenállást.
- Ha az ember nem bírja tovább a normál szint feletti teljesítményt a szervezet kimerül, elfárad.
A stressz kiváltó okai - stresszorok
Számtalan kiváltó oka, azaz stresszora lehet a hosszú távú stressz kialakulásának beleértve a környezeti és társadalmi problémákat és az egyéneket érintő változásokat, traumákat is.
- Háború, gazdasági válság, természeti katasztrófák (társadalmat érintő változások)
- Egyéni traumák: haláleset, betegség (saját, vagy szeretteink megbetegedése) munkahely elvesztése, válás
- Mindennapi konfliktusok, belső feszültségek: magány, rossz párkapcsolat, kirekesztettség, munkahelyi konfliktusok, elismertség hiánya, önmegvalósítás kudarca, egyéb kudarcok, feldolgozatlan múltbéli traumák stb.
A stressz testi-lelki tünetei
A következő tünetek esetén gyanakodhatunk arra, hogy a stressz áll a tünetek mögött.
Rövidtávú tünetek lehetnek
- Szapora szívverés és légzés
- Verejtékezés
- Az izmok megfeszülése
- Vérnyomás-emelkedés
- Ijedtség, izgatottság
- Étvágytalanság
Hosszútávú tünetek lehetnek
- Kimerültség, állandó fáradtságérzés
- Alvászavarok, álmatlanság
- Súlyingadozás - étvágy megváltozása
- Az immunrendszer gyengülése - gyakori megbetegedés
- Csökkent libidó
- Fejfájás, migrén
- Izületi- és izomfájdalmak, gyulladások
- Bélrendszer megbetegedései
- Bőr- fejbőr megbetegedései (pl. hajhullás)
- Magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák
- Menstruáció zavarai
- Állandósult szorongás
- Pánikrohamok
- Depresszió
Hogyan válhat a stresszből depresszió?
Tartós stressz esetén a hormonszintünk továbbra is a vészhelyzetre fenntartott állapotban marad és egy ponton a tartalékaink kimerülnek, az arányok pedig felborulnak. A boldogsághormonból, azaz a dopaminból kevés lesz, míg a kortizol túlteng és az aggodalom, szorongás, kimerültség tünetei átvehetik a hatalmat felettünk.
A stresszből nem alakul ki automatikusan a depresszió, ám ha bizonyos genetikai faktorok, hajlamok adottak és a családban is előfordult depressziós megbetegedés, akkor nagy eséllyel megjelenhet a betegség.
Mi a depresszió?
A depresszió a kedélybetegségek egyik formája, amely hangulati és érzelmi zavarokat, valamint testi tüneteket is okoz. Betegségről beszélhetünk, ha a depressziós tünetek 2 hétnél tovább is jelentkeznek.
A depresszió mentális tünetei, jelei
- Hangulati beszűkültség - örömre való képtelenség
- Motiválatlanság
- Levertség, búskomorság
- Társas kapcsolatok hanyagolása
- Nyugtalanság
- Alvászavarok
- Szorongás a jövőtől, betegségektől
- Reménytelenség
- Koncentrációzavarok
- Önbizalomvesztés
- Gyötrő bűntudat
- Időérzék elvesztése
- Halál gondolatával való foglalkozás
A depresszió testi tünetei, jelei a következők lehetnek
- Mellkasi fájdalom, hátfájás
- Étvágycsökkenés, fogyás
- Étvágy megnövekedése, hízás
- Nemi érdeklődés csökkenése
- Fejfájások
- Szédülés
- Szívdobogás érzés
Stresszoldó módszerek
Ha a körülményeink tartják fenn a stresszhelyzetet, akkor próbáljunk változtatni - munkahelyet válthatunk, elköltözhetünk, párkapcsolati problémák megoldásával foglalkozhatunk valamilyen formában, válthatunk iskolát a gyereknek stb.
Ha megváltoztathatatlanok a körülményeink, vagy már csak a belső folyamatok tartják fenn a stresszt érdemes megkeresni a megfelelő módszert a stresszoldásra. Ilyenek lehetnek például a következők.
- Relaxációs technikák, meditáció, autogén tréning, új légzéstechnikák tanulása
- Mindennapos mozgás beiktatása - például a futás, a séta, a bicikli, a torna, a jóga, de csoportos labdajáték is remek választás
- Hobbi keresés - például kézműveskedés, festés, rajzolás, olvasás, sorozatok, filmklubok, főzőklub
- Társaság keresése - család, barátok, vagy a hobbival egybekötött ismerkedés
- Ha egyedül nem boldogulunk pszichológus szakember felkeresése, aki segít elindulni a stresszből kivezető úton
- Érdemes omega-3 zsírsavakban és B-vitaminokban gazdag ételeket fogyasztani. Ezek megtalálhatók a halakban, májban, banánban például, valamint a gyógyszertárakban kapható étrend kiegészítő készítményekben. További tippek: Magnézium, B6 vitamin- idegrendszer-erősítő, nyugtató hatásuk van, a magnézium oldja az izomgörcsöket is.
- Fogyasszunk nyugtató hatású teákat - citromfű, macskagyökér, orbáncfű
- Párologtassunk hormonokat kiegyensúlyozó illóolajokat - levendula, muskotályzsálya, citrom, fenyőtömjén
