A huminsav és fulvosav mikroelemekkel képzett komplex vegyületei természetes megoldást nyújtanak a technikai civilizáció kihívásainak megfelelni vágyó ember testi, lelki és szellemi megpróbáltatásaihoz. A nemzetközi szakirodalomban az alábbi fontosabb élettani hatásokat állapították meg eddig a huminsavakkal kapcsolatban.
A huminsavak a növényi eredetű biomassza több tízezer (millió) éves bomlási folyamataiban keletkeznek (növény – tőzeg - lignit - barnaszén - feketeszén - gyémánt) A huminsav képződés kiindulási vegyületeinek a fás növényi részek lignin molekulái, valamint a flavonoid szerkezetű vegyületek tekinthetők. A természetes huminsav és fulvosav számos ásványi anyagot tartalmaz önmagában és mindezeket felvehető, biológiailag hasznosítható formában.
A huminsavak kémiai értelemben egyrészt természetes quinon vegyületek, másrészt természetes polimer molekuláknak tekinthetők, melyek alap építő egységei a kis molekulájú fulvosavak. Egy részük tehát felszívódik a szervezetbe (antivirális, energiatermelő katalizátor, immunrendszer erősítő és méregtelenítő hatás), más részük viszont a bélrendszerben maradva serkenti, szabályozza a bélflórát, felvehető állapotban tartja a tápanyagokat, megköti és kiüríti a toxikus nehézfémeket (pl. Hg, Al, Pb, As, radioaktiv elemek stb...) toxinokat, és gyógyszermaradványokat.
A huminsav és fulvosav évezredek óta ismert gyógyászati hatásait, mint "természetes antivirális hatóanyagot" és "alternatív antibiotikumot" a modern tudomány is felfedezte. A készítmény hatóanyagát világviszonylatban is egyedülálló, Magyarországi természetes humusz ásványból (leonardite) vonjuk ki.
A huminsav és fulvosav mikroelemekkel képzett komplex vegyületei természetes megoldást nyújtanak a technikai civilizáció kihívásainak megfelelni vágyó ember testi, lelki és szellemi megpróbáltatásaihoz.
